2018. március 24., szombat

A Steiner-telep

A Steiner-telep területe és a laktanya Szolnok város 1937. évi térképén

»Rendezik a Steiner-telepi telkek ügyét
Évtizedek óta vajúdó nehéz probléma a Steiner-telepi telkek ügye. Ez a telep a Százados, a Vasvári Pál utca, a Horthy Miklós
[ma József Attila] és Abonyi út által határolt területen fekszik. A múlt században ezen a helyen téglagyár volt és a földből nagy tömegű agyagot termeltek ki. A bánya később megszűnt, a gödrök lassan feltöltődtek, az 1900-as évek elején megvették Vámos és társa szolnoki lakosok. 
A tulajdonosok 1910-ben a várostól parcellázási engedélyt kértek és kaptak. A házhelyekre sok vevő akadt, főként MÁV műhelytelepi munkások és vasutasok. Mintegy 40 telek létesült. A város az építkezési engedélyeket megadta s a telkekre egy-két szobás családi házak épültek. 
1916-ban, az akkori nagy áradások következtében a talajvíz felfakadt a telepen, és két ház kivételével az összes építmények romba dőltek. Rettenetes csapást jelentett ez azoknak a kis embereknek, akik ezzel kis vagyonkáinkat, egy élet takarékoskodásának eredményét veszítették el. A vadvíz azóta is megmaradt; ez a rész éppen úgy le nem vezethető, mint a kaszárnya mögött lévő gödrös terület. A telkeket ma is békanyálas, poshadt víz borítja, a környékbeli lakosok egészségügyi szempontból ezt méltán kifogásolják. 
A kérdés rendezése valóban nem sokáig várathat magára. Dr. Szabó Ferenc polgármester szívén viseli ezt az ügyet, és ezt a három évtized óta vajúdó kérdést meg akarja oldani. 
A város komolyan foglalkozik a szóban forgó terület megvásárlásának gondolatával. Az elmúlt napokban dr. Szabó Ferenc polgármester értekezletre hívta össze az érdekelt telektulajdonosokat. Ezek a telkekért 14 pengős négyszögölenkénti egységárat kértek. Ez az ajánlat irreálisnak látszik, ezért a város a közeljövőben a telket felértékelteti és ily módon állapítja meg, hogy milyen vételi ajánlatot tehet.«
Nemzeti Jövőnk, 1941. május 30.

2017. december 15., péntek

Jégpálya a Podolszki úton - 1917

Haladás, 1917. dec. 16.

»A Szolnoki MÁV SE Papp Dénes MÁV Műhelyi főmérnök kezdeményezésére 1910. május 11-én alakult 23 taggal. – olvasható az egyesület honlapján – Elsőként a futballisták, birkózók és kerékpározók alakították ki közösségeiket. Ezen szakosztályok közül a labdarúgók keresték a nyilvánosság előtti szereplést: előbb a csirkepiacon, majd a vásártéren rúgták a labdát, mígnem 1912-ben már a saját, Podolszky úti kezdetlegesen kiépített játékterükön vívták a pontokra menő küzdelmüket.« A Haladás című helyi lapban megjelent hirdetés szerint 1917 decemberében ideiglenes jégpályát alakítottak ki a focipálya területén. Podolsky Béla a MÁV Járműjavító műhelyfőnöke volt 1894 és 1898 között. Valószínűleg a mai Véső (1951-), előzőleg Nádor (1936-1950) utca viselhette először az ő nevét.

Szolnok város térképe, 1937.

2017. november 30., csütörtök

Nyolcemeletes vasutasház


»A szülésznőképző intézettel szemben épül Szolnokon a Magyar Államvasutak 74 lakásos háza. Ugyanilyen épület magasodik Budapesten az Üllői úton. A 10 emeletes [?] lakóház hagyományos, monolit vasbeton vázas épület. A 11 millió forintos költséggel épülő házat, melyben szintén két-három szobás lakások lesznek – ugyancsak gázfűtéssel – Varró Sándor építésvezetősége készíti. Az épület átadása 1969. III. negyedévében lesz. – A kapott értesülés szerint ezt az épületet mezőtúri vörös tégla burkolattal látják majd el« – olvasható a Szolnok Megyei Néplap 1968. augusztus 29-i számában a fenti rajz alatt.
A Baross (akkor Beloiannisz) út és a vitéz Szathmáry József (akkor Tóth Ferenc) utca sarkán álló épületbe 1969 karácsonya előtt költöztek be első lakói.

Szabó Mihály felvétele (részlet) – Szolnok. Szerk. Valkó Mihály. Szolnok, 1975.

2017. szeptember 16., szombat

Jólét ABC

A szolnoki Jólét ABC 1970-ben. Erich Höhne felvétele.

Szolnok város harmadik ABC áruháza 1969. július 12-én nyílt meg. Valószínűleg a közelében, 1944-ben lebombázott „Jólét Szövetkezeti Bolt” emlékére kapta – országosan is máig egyetlenként – a „Jólét” nevet. 
A Szolnok Megyei Néplap így tudósított a megnyitásról: »Új színfolttal gazdagodott Szolnok kereskedelmi hálózata. A vasútállomás közelében, a bábaképzővel szemben [...] ünnepélyes külsőségek között megnyílt a szolnoki ÁFÉSZ Jólét ÁBC áruháza. [...]
Az új áruházban szinte mindent megtalálnak a vásárlók. Élőhalat, hentesárut, sertés- és marhahúst, vágott baromfit, tej- és tejterméket. Könnyítenek az átutazók és a szülészeti osztályra látogatók gondjain, gazdag az ajándékfélék választéka. Kapható friss zöldség, gyümölcs, péksütemény, házi kenyér (magánkisiparos szállítja). Gazdag az edényfélék, háztartási cikkek és egyéb apró cikkek választéka is.
A presszó-részleget reggeliző- süteményes- és frissítő italt „árusító” automatákkal szerelték fel. A környék lakói és az átutazók bizonyára szívesen keresik majd fel.
Az egység két műszakban – reggel 6-tól este 8-ig tart nyitva. A presszó részleg vasárnap is. Úgyszintén a tej- és tejtermék árusítók is. Az áruházban harmincnyolc személy dolgozik. Mindannyian ízléses szürke köpenyt viselnek. [...]
A szép áruház megnyitására sokszázan várakoztak. A környező két lakótelep háziasszonyai örömmel vették birtokukba az új létesítményt. Bizonyára ezután sem csalódnak, az áruválaszték a jövőben is gazdag lesz.«

2017. május 20., szombat

Szolnoki Tejüzem

A Szolnoki Tejüzem 1952-ben, háttérben a Nagyvárossal. Fotó: Kaposvári Gyula.

»Szolnokon 3 reggeli órákban egymásután futnak be a teherautók és lovaskocsik egy új, emeletes épület udvarába. A kocsikon zörgő kannákban a friss tejet hozzák Nagykörűből, Kengyelről, Rákóczifalváról, a tiszaföldvári kísérleti gazdaságból, a besenyszögi és a tiszasülyi állami gazdaságokból.
Egy évvel ezelőtt itt, az üzem helyén még elhagyott, gazos telek volt csupán. A telken csak rozsdás géproncsok, szétszórt tégladarabok hevertek — most pedig hatalmas épület fehér falai emelkednek a magasba, a termekben zúgnak a gépek — dolgozik hazánk egyik legkorszerűbb tejüzeme, ötéves tervünk új alkotása: a Szolnoki Tejüzem. ...
Az új, most létesült nagyszerű üzemet az alkotmány ünnepén avatták fel
— adta hírül a Szabad Nép 1952-ben —, azóta működik a pasztörizáló és a mélyhűtő üzemrész. Az új üzem 4 100 000 forintos beruházással épül. Az elkészült üzemrészekben máris hatalmas mennyiségű tejet, naponta 12 000 litert pasztörizálnak és hűtenek — a megye tejbeadásának 12 százalékát.
Ebben az esztendőben még többszázezer forint értékű új gépeket kap az üzem. A fehérre csempézett vajazóba új köpülő kerül. A pasztörizáló még egy — óránkint 3000 liter tejet feldolgozó — pasztőröző géppel gazdagodik. Megérkeznek az új tejszínérlelő kádak is. A korszerű gépek üzembeállítása után vajat is készít a vállalat. Jövőre az üzem feladata lesz Szolnok megye tejellátásán kívül az is; hogy a főváros „kiegészítő” üzeme legyen: ha Budapesten túl sok a tej, feldolgozza a felesleget, ha kevés, tejet szállít a főváros számára.
A gyárban a környező falvakból, termelőszövetkezetekből, állami gazdaságokból érkezett habzó, friss tej hatalmas — egyenkint 2000 literes — átvételi tartályokba kerül. A tejvizsgálat elvégzése után a tejet a hőcserélőbe továbbítják. Itt azonos hőmérsékletűvé válik a sokféle tej, majd a pasztőrözőgépbe kerül, ahol 85 C fokra hevítve pasztörizálják. Ezután a tejet szivattyú segítségével a hűtőbe nyomják. Itt 3–4 Celsius fokra hűtik le. A tej útja a hatalmas, többezer literes tejtárolókban fejeződik be, innen szállítják el. ...
«

 
»A szolnoki tejüzem a gyermekekért
1952. decemberMagyar Filmhíradó 49. 
 Elhangzó szöveg: Bandi és Jutka reggeliznek. Mindennapi ízletes táplálékuk a tej. Gyermekeink számára óránként 3 ezer liter tejet dolgoz fel ötéves tervünk új létesítménye, a Szolnoki Tejüzem. Gondosan megvizsgálják a tej sav és zsírtartalmát. Felöntés után emberi kéz nem nyúl többé a tejhez. A pasztörizált tej a hűtőre kerül. Tisztára mosott, fertőtlenített kannákba, gombnyomásra működő töltőpisztollyal töltik a tejet. A Kedves utcai tejkonyháról a főváros bölcsődéibe kerül a tej. Szeretik a tejet az apróságok a XIII. kerületi Szegedi úti bölcsődében is. Gyermekeinkről, a jövő reménységeiről gondoskodik így is államunk az ötéves tervben.«