2021. április 9., péntek

A MÁV-uszoda

 

A szolnoki MÁV sportegyesület tagjai az úszósport fellendítése és a népegészségügyi szempontból létesített nyitott uszoda építkezésénél fejtettek ki első ízben rendkívüli tevékenységet. A gyönyörű és a kor követelményeinek megfelelő nyitott uszoda építésénél, kabinok, öltözőhelyiségek készítésénél, a klub tagjai, akik javarészt műhelyi munkások, munkaszünetes napokon 3 éven keresztül, cca 3000 óra díjmentes munkateljesítményt végeztek.
A folyó évben pedig, hogy az uszoda vizét (Tisza-víz) megjavíthassák, külön artézi kút fúrását határozták és valósították meg. E költséges munka fedezetéhez szükséges anyagi eszközöket az egyesület tagjai szintén saját anyagi erőikből teremtették elő. Az artézi kút fúrásához a tagok által önkéntesen megajánlott összeg 6.000 pengőt tett ki.
Ezzel az újabb anyagi áldozattal a derék szolnokiak elérték azt, hogy uszodájuk, az alföldi metropolisban nem csak a vasutasok, hanem Szolnok város büszkesége lett.

A kép és a szöveg forrása: Magyar Vasút és Közlekedés, 1935.

2019. április 6., szombat

Emlékezés a Czakó-kertre

A Czakó-kert (balra) és a Sóskúti-kert (jobbra) Szolnok város 1891. évi kataszteri térképén.

Sóskúti Margit a szolnoki Laktanya körúton (ma József Attila út) született 1892-ben, s itt élt 1919-ig. Emlékiratában megemlékezett saját kertjükről és a szomszédos – ma már csak a legidősebbek emlékezetében „élő”  Czakó-kertről:

»Hosszú hetekig ki sem mozdultam a kertből vasárnaponként, s hogy több időt tölthessek ott, reggel korán keltem. A fülemüle ébresztett fel és futottam mezítláb a harmatos füvön a vén nyárfák alá. A reggeli nap átszűrődött az ideges levelek között, s ott a vadvirágos tisztáson már vidám volt az élet. Amióta a fiúk elmentek és senki sem háborgatta a szarkák és sárgarigók fészkét, nagyon elszaporodtak az én cimboráim. Ezen a nyáron 14 rigót számoltam birodalmamban. A kertnek ezen a részén senki sem járt, tulajdonképpen az első sor nyárfán túl már nem volt a miénk. Valamikor gondozott park lehetett a szomszédnak ez a kertrészlete, amit a miénktől mély vadvízzel telt árok választott el. De az idő és a vén fák ősszel hulló levelei betemették régen, csak kertünk egyik sarkában volt még mély az árok, melyben tavasszal furcsa zubogással gyűlt a víz. 
Míg a fiúk itt voltak, a parton építettünk tanyát s a vízen át függőhidat vertünk, csónakot eresztettünk és úszni tanítottuk szelídített sündisznóinkat. De négy év óta egyedül bújom ezt a kis rengeteget. Minden fa külön jó barátom, öregek már nagyon, 50 vagy 100 évesek, nem tudom, s aki úgy össze-vissza ültette őket, botanikus lehetett, mert volt itt olyan fa is, amilyent azóta sem láttam. […] Szerettem mind egyenkint és együtt is őket, de legislegjobban szerettem a vén nyárfákat, jobban a bokréta alakú meggyfánál és jobban az édes gyümölcsű barackfánál is. Ezek a vén fák úgy tudtak suttogni, beszélni, sírni, mintha emberi lélek szólt volna belőlük. Helyettem sírnak, zokognak, gondoltam nyári zivatarok idején, mikor ott áztam bőrig közöttük. Csodálatos volt ez az én birodalmam, és én boldog voltam nagyon.«

2018. május 5., szombat

Honfoglalási emlékmű a József Attila úton

Schwajda György felavatja a NEFAG által állított honfoglalási emlékművet. Fotó: Csabai István.
A Nagykunsági Erdészeti és Faipari Rt. 1996-ban honfoglalási emlékművet állíttatott a József Attila úton, a Kürt utca és a Balassa Bálint utca átjárójánál. Az alkotást Schwajda György avatta fel szeptember 26-án a NEFAG új, ugyanakkor megnyitott ügyfélszolgálati irodája mellett.
(Az emlékmű ma már nem áll itt.)
Fotó: Kósa Károly, 2004.06.24.
Fotó: Kósa Károly, 2004.06.24.
Fotó: Kósa Károly, 2004.06.24.
Fotó: Kósa Károly, 2004.06.24.

2018. március 24., szombat

A Steiner-telep

A Steiner-telep területe és a laktanya Szolnok város 1937. évi térképén

»Rendezik a Steiner-telepi telkek ügyét
Évtizedek óta vajúdó nehéz probléma a Steiner-telepi telkek ügye. Ez a telep a Százados, a Vasvári Pál utca, a Horthy Miklós
[ma József Attila] és Abonyi út által határolt területen fekszik. A múlt században ezen a helyen téglagyár volt és a földből nagy tömegű agyagot termeltek ki. A bánya később megszűnt, a gödrök lassan feltöltődtek, az 1900-as évek elején megvették Vámos és társa szolnoki lakosok. 
A tulajdonosok 1910-ben a várostól parcellázási engedélyt kértek és kaptak. A házhelyekre sok vevő akadt, főként MÁV műhelytelepi munkások és vasutasok. Mintegy 40 telek létesült. A város az építkezési engedélyeket megadta s a telkekre egy-két szobás családi házak épültek. 
1916-ban, az akkori nagy áradások következtében a talajvíz felfakadt a telepen, és két ház kivételével az összes építmények romba dőltek. Rettenetes csapást jelentett ez azoknak a kis embereknek, akik ezzel kis vagyonkáinkat, egy élet takarékoskodásának eredményét veszítették el. A vadvíz azóta is megmaradt; ez a rész éppen úgy le nem vezethető, mint a kaszárnya mögött lévő gödrös terület. A telkeket ma is békanyálas, poshadt víz borítja, a környékbeli lakosok egészségügyi szempontból ezt méltán kifogásolják. 
A kérdés rendezése valóban nem sokáig várathat magára. Dr. Szabó Ferenc polgármester szívén viseli ezt az ügyet, és ezt a három évtized óta vajúdó kérdést meg akarja oldani. 
A város komolyan foglalkozik a szóban forgó terület megvásárlásának gondolatával. Az elmúlt napokban dr. Szabó Ferenc polgármester értekezletre hívta össze az érdekelt telektulajdonosokat. Ezek a telkekért 14 pengős négyszögölenkénti egységárat kértek. Ez az ajánlat irreálisnak látszik, ezért a város a közeljövőben a telket felértékelteti és ily módon állapítja meg, hogy milyen vételi ajánlatot tehet.«
Nemzeti Jövőnk, 1941. május 30.

2017. december 15., péntek

Jégpálya a Podolszki úton - 1917

Haladás, 1917. dec. 16.

»A Szolnoki MÁV SE Papp Dénes MÁV Műhelyi főmérnök kezdeményezésére 1910. május 11-én alakult 23 taggal. – olvasható az egyesület honlapján – Elsőként a futballisták, birkózók és kerékpározók alakították ki közösségeiket. Ezen szakosztályok közül a labdarúgók keresték a nyilvánosság előtti szereplést: előbb a csirkepiacon, majd a vásártéren rúgták a labdát, mígnem 1912-ben már a saját, Podolszky úti kezdetlegesen kiépített játékterükön vívták a pontokra menő küzdelmüket.« A Haladás című helyi lapban megjelent hirdetés szerint 1917 decemberében ideiglenes jégpályát alakítottak ki a focipálya területén. Podolsky Béla a MÁV Járműjavító műhelyfőnöke volt 1894 és 1898 között. Valószínűleg a mai Véső (1951-), előzőleg Nádor (1936-1950) utca viselhette először az ő nevét.

Szolnok város térképe, 1937.