"Nem Pestről van itt szó, illetve pestiekről, szegediekről vagy debreceniekről, akik joggal mondhatják magukat magyar „nagyvárosiak”-nak, ha éppen manapság ilyesfajta címekre jönne gusztusuk. A „Nagyváros” Szolnok egyik nagy kerülete, amely a Konstantin utcánál kezdődik és a „Kaszárnya körút”-nál (ahogy régen nevezték) ér véget, északi határa a Baross-utca, déli pedig a Tomori út, amely a barátok kertje és Sóház között születik, és elhaladva a hajóállomás, a Klein-korcsma, a Félcsizmasor, a gyufagyár és a Konzum-ház előtt, a temetői átjárónál végződik, a „Gödrök” mellett.
Manapság persze már idejét múlta a „Nagyváros” elnevezés, — ma már VI. kerület az úri titulusa — az utcákat is másképpen hívják. Sóház sincsen, a barátok „kertje” is sivár tér lett, a Klein-korcsma helyén trafik van, a gyufagyárra is kevesen gondolnak, de a „nagyvárosiak” külön kasztot alkotnak ma is, a megnőtt Szolnok keveredett emberrengetegében, és ha a régiek valahol összetalálkoznak, a mai történetek helyett szívesebben elidőznek a régmúlt históriákon és azok feledhetetlen hősein."
Szabó Barna jellemzi így Ismeretlen Szolnok (Szolnok, 1941.) című könyvében azt a kerületet, melynek talán ő volt a leghíresebb lakója.
 |
A Nagyváros és a Czakókert (Szolnok város térképe. 1927. Részlet.) |