Egy sarok története (3/1b)

A képeken a Hunyadi út és a Bercsényi utca sarkán állt, 1913-tól 1944-ig a Kereskedelmi Iskolának otthont adó épület látható. A felső kép – egy 1944-ben feladott képeslap részlete – az utca felőli látványt mutatja. Az alsó kép az épület udvar felőli oldalának 1921. évi állapotát rögzítette, előtte a tanintézet végzős osztályának tanulóival és osztályfőnökükkel. 

Pintér Irén gyűjteményéből. 
(A felső sor jobb szélén áll édesapja, Pintér István.)

Nagyvárosi óvodások – 1930-31

A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola mai formáját 1910-ben elnyert épületének emeleti termében működő óvoda neveltjei óvónénijükkel az 1930-31-es tanévben. Pintér Irén – alulról a második sor bal szélétől a harmadik, nagy sötét masnival – vasdiplomás tanítónő gyűjteményéből.

A Büge

»... rádöbbenek, hogy a most „Meder” névvel cifrálkodó utca nem más, mint a gyerekkorombeli Büge utca!
Mint a rohanó, gátszakító ár, lepnek meg a Büge utcához fűződő emlékek.
Akkor még a Büge utcának, akármilyen furcsán hangzik is, nem volt közepe. A mai hepehupás szekérút helyén a Büge folydogált. Eredeti szolnoki patak volt ez. Szolnokon eredt, s itt is ömlött a Tiszába. Persze, az „eredés”-t nem úgy kell érteni, hogy valami hegyoldalból kibuggyanó forrás indította volna el a Bügét, hanem a környékbeli árkokban, gödrökben, lapos területeken meggyülemlett eső- és szennyvizeket vezette le a Büge, amely maga sem volt más, mint egy szélesebb és mélyebb árok, de nyári hirtelen záporkor meg tavaszi olvadáskor úgy megdagadt, és olyan komolyan hömpölygött, hogy még a Zagyvával is felvette a versenyt. Ennek az ároknak a két szélén sorakoztak a Büge utcai nádfedeles apróházak, holmi velencei hangulatot adván e városrésznek, csak éppen gondolák nem voltak rajta, hanem a szemközti oldalakhoz az itt-ott átvetett padlóhidakon történt a közlekedés. A régi Vasút utcánál pedig egész komoly híd vezetett át a Bügén.

Lenhardt Sámuel metszete az 1820-as évekből (részlet). Középen a Bügén átívelő hidat látjuk.

A Büge egyik elsőrendű játszóhelyünk volt gyerekkorunkban. Különb, mint a vásártér, vagy a Móric-liget, vagy a disznópiac. Télen a Bügére jártunk korcsolyázni, nyáron pedig regatta-szenvedélyünket elégítettük ki a Bügén...«

Részlet Kertész Mihály (Szolnok, 1888.–Bp. 1945.) Meder utca című tárcájából. Az először a Szolnoki Újság által 1934-ben közölt írás olvasható a szerző Így éltünk mi... című kötetében is (Szolnok, 2004.)

A Mozdonyvezetők Otthona (1)

"Szolnoki MÁV Mozdonyvezetők Otthona. 1921-ben alakult meg, alapszabályait azonban csak 1924-ben hagyták jóvá, s így csak ekkor kezdhette meg működését. Első elnöke Csapó Sándor volt. Székházát 1927-ben avatták fel, 1934-ben kibővítették. Akik létesítéséhez anyagilag hozzájárultak, a nagyteremben elhelyezett márványtáblán vannak megörökítve. Tagjainak száma 230, könyvtára 800 kötetes. Elnök Kindlovits-Kalocsai Péter, alelnökök Dénesi-Decker Károly és Pásztor József, titkár Herkó Gyula, jegyző Fenyőfalvi József, pénztáros Dobos István, ellenőrök Galsai Ljubomir, Szeli Mihály, Nádudvari Károly, számvizsgálók Kóti József, Pecsenka János, Máltai Lajos, háznagy Szép János, könyvtáros Vadkerti János."

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene.

Szerk. Scheftsik György. Pécs, 1935.

A Mozdonyvezetők Otthona 1975-ben – háttérben a József A. út hétemeletes épületeivel
Fotó: Orgoványi Dezső

***
MÁV Mozdonyvezetők Otthona
Horthy Miklós u. 43.
Díszelnök: Cserjés Károly fűtőházfőnök
Elnök: Csapó Sándor
Alelnökök: Gulyás Frigyes és Losonczy József
Titkár: Pásztor József
Pénztáros: Dobos István
Jegyzők: Zrubka József, Verebélyi József és Sarkady Gyula
Ellenőrök: 

vitéz Czinkotay Mihály, Balázs Béla és Herkó Ferenc
(Szolnoki kalauz és címtár ... 1928. Szerk. Tamásy Béla)

Szovjet mosoda kéménye ontotta a füstöt és a kormot

László Cecília rajza

A Nagyváros egyik jellegzetessége volt Szolnok város 

legfüstokádóbb "gyárkéménye" a Dobó István utcában. 

A közelben lakó László Cecília gyermekkori élményét rajzolta le.

Elmondta, hogy a környékbeli gyermekek kapkodták a leszálló babszem nagyságú koromdarabokat.

A lenti képen a mosoda épületét látjuk, immár kémény nélkül.

Fotó: Kósa Károly, 2011.07.27.